Nézetem a “természetes körmölésről”

Annak aki esetleg nem tudja miről van szó, annak röviden összefoglalva a természetes körmölés egyre inkább terjed lovas körökben. Alaptétele az, hogy a lovaknak nincs szüksége patkolásra és a lótartó el tudja végezni a pata szabályozását házilag, néhány, tanfolyamon eltöltött nap után. Kovácsra nincs szükség, és a patkolás is okafogyottá válik.

Néhány évet eltöltöttem azzal, hogy megpróbáltam azt a tudást megszerezni ami lovassá teszi az embert. (lovasember) Végigjártam én is a lovassá válás lépcsőit, és nagyon sok mindent hallottam, tanultam a lovakról. Mellesleg van egy felsőfokú lovas kultúra diplomám is, és az a szerencse ért hogy kitűnő lovas Emberek nézeteit hallgathattam meg Dallos Gyulától, Kassain keresztül, Dobozi Laci bácsiig. Nem mellékesen már hat éve csináljuk feleségemmel közösen a Patkóbolt nevű vállalkozásunkat, és a holland Kerckhaert cég kizárólagos képviselői vagyunk Magyarországon. Szóval nem kívülről próbálok bele okoskodni a nagyok dolgába.

Tisztázni szeretnék néhány alap tételt.

Az első a patkolás kérdése.
Gyakori érv a patkolás ellen, hogy a vadlovakat természetes élőhelyükön se patkolták, körmölték, mégis elég jól elvoltak. Gyakran hallani olyan érveket, hogy azért patkolunk, hogy megvédjük a patát, hiszen amikor ember ül a lovon ez plusz terhelést jelent és kemény aszfalton használjuk lovainkat. A terheléssel kapcsolatban a másik oldal azonnal azzal érvel, hogy a vemhes kanca a lovas súlyának többszörösét hordozza probléma nélkül. És őszintén hány lóval találkoztunk már autópályán? Azaz oké, nyilván van aszfaltos út is de ez elhanyagolható. Vajon mi az oka annak, hogy az az állat, ami vadon nem szorul semmilyen pata védelemre, a háziasítása után, munkában azonnal valamilyen védelemre szorul? Miért használták már a korai források szerint a görögök, de a római birodalomban már biztosan a Solea-t, a bőrszíjjal a ló lábára erősített bronz lapot? Csak mert nem volt jobb dolguk, vagy problémáik adódtak lovaik patájával?

Véleményem szerint az egész kérdésre a “szelekció” adhat választ. Milyen alapelvek alapján háziasították a lovakat? Itt fel lehet sorolni millió kiválasztási szempontot, legyen kitartó, jól idomítható, nagy teherbírású, szép és valahol a sor végén megtaláljuk a “legyen lehetőleg erős, egészséges, száraz patája” követelményt is. Vad körülmények között vélhetően a pataproblémás vagy hibás lábállású állat, (mert biztosan van ilyen) simán kiszelektálódik. Magyarán ezeket a példányokat eszi meg az oroszlán először, “hibás” génjei nem öröklődnek tovább. A háziasítást követően nyilvánvalóan más szempontok vannak: Elbírja a ló a német lovagot? Szépek a Lipicai lovak a császár hintójában. “Bátor”-e a huszárló eléggé, hogy megvédje lovasát? Ezáltal a pata bár nagyon fontos elem, de azért nem az elsődleges kiválasztási szempont.

A második kérdéskör a patkolókovács szerepe.
Oké, tisztázzuk először, hogy mit várunk el egy patkolókovácstól? Szerintem két nagyon fontos dolgot: először is legyen képes a lenőtt szarut, magas szintű anatómiai ismeretei és tapasztalatai alapján úgy szabályozni, hogy a ló visszakerüljön természetes egyensúlyi állapotába. Miután a szaru folyamatosan nő, ezt el kell végezni legalább 6-8 hetente.

Képes ezt elvégezni egy lótartó maga is? Abban nincs közöttünk vita, hogy képes. De egy dolgot azért itt ki szeretnék hangsúlyozni, képes de nem nem biztos, hogy a legjobb ötlet nekiesni. Miért? Meg tudom tanulni, nem atomfizika… Meg, de problémás esetekben a kovács – jó esetben – rendelkezik olyan tapasztalattal, hogy időben felismeri azokat az elsőre banálisnak látszó problémákat amit időben kezelve nagyon sok további gondot megelőzhetünk. Nem szeretném minősíteni azokat a néhány alkalmas képzéseket, amit sűrítve nagyon szimpatikus tanárok a természetes körmölést elmagyarázzák. Nem szeretem minősíteni azokat a lótartókat, akik fellelkesülve elkezdik faragni a patát. Lehet hogy van közöttük tehetségesebb is mint egy kovács aki ebből él, a szakma minden nyűgével, aki ügyesebben meglátja az egyensúly, ismeri a saját lovát, ismeri a reakcióit, és látja, hogy jól végezte a dolgát.

A második amit elvárunk egy kovácstól, hogy képes legyen a szabályozás után, szükség szerint kiválasztani a megfelelő méretű és formájú patkót, ad abszurdum képes legyen a speciális igényeket akár saját készítésű patkóval kielégíteni. Szükség szerint, írom. Nem minden lovat patkolunk, nem minden lábra. DE a fokozottan igénybe vett lovakon igenis szükséges a patkolás, a fokozottan igénybe vett itt nem a szügyig érő fűben legelésző lovakat jelenti. Azokat akik tényleg munkában vannak napi több órát dolgoznak, azoknak az ugró atlétáknak aki egész nap ugranak, azoknak a sprintereknek akik  egész napjukat edzéssel töltik.

Képes ezt a lótartó elvégezni? Hát…Ismerek olyanokat akik gond nélkül. DE egy átlag lótartónak nincs meg az a szerszáma, kohója, patkója, szege és SZAKTUDÁSA hogy ezt képes legyen megcsinálni. Figyelem a patkoló kovács egy szakmunkás, aki ehhez a szakmához iskolába járt, tanult a nála tapasztaltabbaktól, vizsgázott, kapott oklevelet.  Oké mint minden szakma képviselői között itt is akadnak olyanok akik nem szeretetből végzik mindennapi munkájukat, de van ilyen vízvezeték szerelő is, maximum legközelebb nem kell hívni, van elég.

Összefoglalva. Szerintem ez egy nagyon veszélyes, bár elsőre lehet, hogy tetszetős elmélet. Biztos sok lovas ábrándult már ki a szakmáját nem alázatosan művelő kovácsból, vagy a magát kovácsnak gondoló (hirdető) megélhetési amatőrből. DE véleményem szerint mindenkinek vissza kéne találni a helyes útra, ami biztosan nem az otthoni fusizás.

Lovasbaráti üdvözlettel

Miklós

 

 

 

 

 

 

Kategória: Uncategorized | 46 hozzászólás

NAV, még mindig a profik gyűjtőhelye

Beidéztek a NAV-hoz tanúnak.

Az alábbi történet néhány hasznos tudnivalót tartalmaz a mai Magyarországról és annak működéséről.

Úgy kezdődött az egész, hogy kitaláltam hogy milyen jó lenne ha én is ki tudnám olvasni az autóm hibakódjait, és esetleg tudnám módosítani a beállításokat. Miért, ne nem lehet bonyolult. Utánajártam a neten és kitaláltam milyen csatlakozót és programot kell szereznem ehhez. Oké, goto Ebay.

Meg is találtam a cuccot, ami egy un. ODB-USB csatlakozóból állt és ígértek hozzá valami programocskát is. Ok nem egy nagy összeg, lenyomtam a gombot, hogy BUY NOW. Ok kifizettem, rendesen megírták hogy köszi és fel is adták pár napon belül. Ez volt márciusban. És vártam-vártam-vártam. Három hét után felhívtam a postát, és a ragszámra való hivatkozással tiszteletteljesen érdeklődtem, mi a pálya. Nem volt egyszerű megtalálni az IVR rendszerben eligazodni, de a végén vagy 15 perc várakozás után, végre kapcsoltak egy hölgyet. Nagyon segítőkész volt és elmondta hogy elakadt a csomag valahol de fogalma sincs miért. Valószínűleg a vámon és adott egy telefonszámot.

Újabb végtelen várakozás, majd sikerült beszélnem valakivel, aki közölte a vámon van az áru, érdeklődjek pár hét múlva. Néhány hét után ismét felhívtam őket és közölték, hogy lefoglalták a kütyüt, azaz közvetlen vámfelügyelet alá vették és majd a szakértő megállapít… Kérdeztem hogy mit? Az volt a válasz hogy hamisítvány-e a termék. OK.

Ismét eltelt pár hét, majd kaptam a szervtől egy levelet, hogy mivel hamisított a termék ezért elkobzásra került…. pfff. Telefon. Hát az van, hogy a szakértő megállapította, hogy a termék hamisítvány. Mondom neki, hogy már hogy lenne hamisítvány amikor ez egy átalakító dugó az autókban használt ODB csatlakozó és a PC-s USB között. Hát hogy a szakértő azt mondta… (miután nem láttam a szerkezetet feltételezem, hogy a lelkes kínai gyártó rárakott egy BMW matricát, sőt még a neve is valami BMW teszter volt) . Lehet fellebbezni 8k-ért. Na mondom dögöljetek bele a csatiba és nem foglalkoztam a dologgal többet. Szépen megrendeltem ugyan azt Angliából és két hét múlva már itt is volt.

Most pár héttel ezelőtt felhív egy mókus, hogy ő xy alfasz a NAV-nál és akkor most engem akkor beidézne tanúként az zügyben… Miután jól kiröhögtem magam elmagyaráztam az embernek, hogy azon túl, hogy rendeltem valamit az Ebay-en ami soha nem érkezett meg, mert voltak szívesek elkobozni, ebben az ügyben annyit tudok hogy egyszer lenyomtam a Buy now gombot. Nem baj mondja, neki ahhoz, hogy eljárjon kötelessége meghallgatni.  Elmagyaráztam neki, hogy nem annyira szívesen autóznék be Pestre elmondani hogy Buy now. Jó akkor beidéz hogy el tudjon járni….

Erre tegnap kapok egy idézést Fehérvárra..

Ismerve a “közvetlen vámfelügyeletbe vételt” mint intézmény, hiszen még a HP-s időkben ezzel próbáltuk megfékezni a “nem hivatalos” importot, mint a védjegy birtokosa, nulla sikerrel, könyörgöm! Mi a pék valamijét tudja megvédeni a szerv?! Beperel egy Kínai gyártót? Tologatja az aktákat?!

Na majd kérek jól költségtérítést, az odautazásra és a kimaradt munkanapomra, mert az jár. Emberek milyen ország ez?!

 

Kategória: BMW, IT | 6 hozzászólás

NFL Miami Dolphins vs. New York Jets. Első rész

Egy kedves barátom révén két éve be lettem oltva amerikai focival, az érv egyszerű volt: “ha már Amerika mániás vagy (a buzi szót használta :), az hogy lehet, hogy nem nézed az NFL-t”

Megnéztem egy két meccset, elmagyarázta a szabályokat, utánaolvastam és rájöttem hogy nem véletlenül ez a sport a világon a legtöbb nézőt a TV-k elé szegező sport. Izgalmas, nincs mismásolás, ápolás, megjátszás. Van viszont challenge, videóbíró, és kőkemény munka a fizetésért és a néző szórakoztatásáért.

Két hete volt szerencsém a Miami Sun Life stadionjában végignézni élőben egy meccset, de nem is a meccsről írnék most, hanem az azt körülvevő szervezésről.

Maga a stadion 75 ezer ember befogadására alkalmas, el sem tudtam képzelni, hogy ennyi embert hogyan lehet belogisztikázni egyszerre, ismerve azt a tényt, hogy a 75 ezerből szerintem 74 900 kocsival érkezik a helyszínre.

Első lépés volt a jegyvásárlás. Ezt a Ticketmaster oldalon tettem meg, kb két perc alatt a meccs előtt két hónappal, bár már akkor szinte el volt foglalva az összes ülés. Csak a miheztartás miatt jegyzem meg itt, hogy mozgó 3D modellben lehet megnézni azt, hogy egy adott ülésről pont mit látsz… és ha a FB-on egy alkalmazást engedélyezel a haverjaidat is meg tudod nézni hogy hol ülnek… Sajnos mivel tengerentúli vásárló voltam, a jegyet csak a “will call” opcióval lehetett megvenni, azaz az esemény előtt a pénztárban tudja felvenni a jegyet az, aki vásárolta ha bemutatja a kártyát amit használt és igazolja magát hogy ő az valóban. Na mondom, állhatok majd órákat sorba miután bejutottunk mire a jegyet megkapjuk. (helyieknek elég kinyomtatni a jegyet, vagy postán kiküldik)

Egykor kezdődött a meccs, reggel amikor felkeltünk a helyi TV csatorna már kiemelt hírekben és kiküldött kamerával mutatta a parkolóban bulizó embereket?! ÚÚristen soha nem fogunk bejutni…

Megindultunk, és kb. fél óra alatt elértük a stadion környéket, bár nem kevés kilométert vezettem már az USA-ban, de sikerült háromszor elcseszni a kijáratot, a hatsávos autópályán. (Waze nevű navit használtam, amiről még írni fogok, de elöljáróban annyit, hogy online figyeli a forgalmat, jelzi a rendőröket, és automatikusan áttervez, ha tud egy gyorsabb utat) Meglátva az autók mennyiségét, azonnal biztos voltam benne, (magyar mentalitás) hogy még a meccs végere se tudunk beérni. Ilyet lehetett látni a felüljáróról:

A meglepetés az volt hogy, kb annyi rendőr volt szolgálatban, amennyi Magyarországon és Ausztriában van összesen, minden méteren karácsonyfaként kivilágított rendőr, seriff, és egyéb elfogó autók álltak és a szerv nem kocsiban ült és a Bors magazin olvasta, hanem kint állt, és egy-egy szigorú nézéssel irányította a kocsikat. Akkora tekintéllyel hogy tényleg elég volt kicsit szigorúbban néznie a Ford kapaszállítóban ülő kapatos társaságokra és ezek azonnal helyet adtak, lehúzódtak, beengedtek. Közben rémülten érdeklődtünk hogy nekünk merre kéne parkolni, és mindenki kedvesen mutogatott hogy menj csak barátom tovább, meglátod jó lesz 🙂

Kb. 15 perc alatt beértünk a fizetős parkolóba ahol 25$-becsengetése után leraktuk az kocsit, persze úgy hogy folyamatosan töltötték fel a sorokat, és pontosan jelezték hogy hol tedd P-be kocsit. Se előbb se később, pont ott.

Három perc alatt odaértünk a stadionhoz, nyilván itt körbe be lehet menni és nem kell kerülgetni. A séta alatt átmentünk a piknikező, Mr. Maligánnal már jó barátságot kötött társaságok között. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy nagy pickup, sörsátor, székek, kurva nagy hifi, Weber sütők, néhol plazma TV. Kb ilyen a hangulat:

A legmenőbb cucc, a pickup vonóhorgára rendszeresített, atom gázgrill. Ezt már utólag, összecsukva fotóztam le:

Will Call, beváltásához, kb. 8 pénztár volt nyitva, 5-en álltak előttünk, 20 másodperc volt egy ember. Hitelkártya és személyi bedug az ablakon, bácsi jegyet kiad, jó szórakozást. Ennyi. Nem pöcsöl, nem néz listát, nem vág ki, nem ragaszt, nem bénázik, fogja lehúzza a kártyát megnézi te vagy-e az valóban és kiadja a jegyet. Ennyi, nem bonyolult…

Beléptetés mint egy koncert, 28 kapu, nincs sorállás, kis farudacskával belekotornak a csomagodba és már mehetsz is. “jó szórakozást”. Elvben nem lehet vizet meg még egy csomó cuccot bevinni.

Helyünk megtalálása kb. 1 perc volt, itt se nagyon kellet mászkálni meg kérdezősködni. Egyértelmű jelzések, hülye biztos szervezés. Bent már nagy hangulat volt, mert nyitva volt az összes bár, kajás, mörcsi bolt. A jelenlévő emberek közül kettőnek nem volt, Dolphin vagy Jets meze, azok mi voltunk 🙂 Óvatosságból 🙂 A legnagyobb szurkolói atrocitás egy-egy Jet mezes  szurkolónak való vicces beszólás volt 🙂 Helyünket elfoglalva szinte azonnal megjelentek a mozgóárusok, akik sört meg mindenféle egyéb kaját árultak, bár megjegyzem hogy szerintem a stadion bármelyik székétől max 10 métert kell menni egy sörért. Ezt gondolom modellezték a bevétel maximalizálása érdekében. 🙂

folyt. köv

Kategória: NFL | Hozzászólás most!

Fletó, Fletó már megint lenyúltad a show-t

03

Fotó: Huszti István

Itt látható szegény ferenc testvér, sorstársaival a böjtölőkkel, mint azt ahogy a zseni tanácsadó cége javasolta neki. Talán megfogadta, hogy az Öszödi beszéd kiszivárogtatásának minden évfordulóján kitalál valami emlékezeteset, volt már utcai csata, rendőrségi bilincselés (LMP rendzevény) és most meg ez. Mit meg nem tesz azért hogy valahogy bekerüljön a médiába, és öt perc ismételt hírnevet szerezzen magának.

Láthatóan a tanácsadók jól kiképezték, hogy milyen aszkéta ruhában kell egy ilyen rendezvényen részt venni, egy kikönyökölt pulóver pont jó lesz, de mindenképpen barna legyen! Amolyan Ferences. Miközben teázgatnak, és a napi repisajtót tanulmányozzák, a nézettségi adatokat, vagy a tanácsadók leveleit böngészik 3g-s telefonon. Kíváncsi vagyok,  mennyire kell lemennie a nézettségnek az első drámához. pl: Gy. F. rosszul lett és mentőt kellet hívni hozzá, állapota stabil de az orvos tanácsa ellenére no pasarán! kitart a végsőkig. Vagy egy szélsőjobboldali nyugdíjas leköpte az éhségsztrájkolókat, de ezek a szelídség nevében a kezüket nyújtották és beléptették a DK-ba.

Fletó, Fletó kérlek ne hagyd abba! Pont jó ha ott maradsz a sátorban.

Kategória: Politika, Uncategorized | Hozzászólás most!

Epic Fail – Termelői piac Dinnyésen

Szombaton “termelői piac” volt Dinnyésen, a hír nagyon pozitív, mert végre lehetőséget biztosítanak a helyi termelőknek, hogy közvetlenül a fogyasztóknak árulják a szép portékát. Volt ‘marteking’ megjelent a hír minden fórumon.
Eddig a szép történet.
A valóságban az történt, a reggel 7-től meghirdetett piacon három azaz 3 termelő vette magának a fáradságot, hogy a folyamatosan érkező, és csalódottan távozó családoknak próbáljon eladni. Volt valami sajtos, valami pék, de ezt mi már 10-kor nem láttuk. Jöttek családok autóval, biciklivel, nagy kosarakkal, és mind csalódottan távozott.
Ja profi szervezés…. Csak biztos azt nem kalkulálták be, hogy pont aznap Agárdon léghajós ‘majális’ volt, és az árusok inkább odamentek.
Mondták, hogy majd egy hónap múlva legközelebb…..
Hát sajnos nekünk nem lesz legközelebb, mert nem autózzuk el három gyerekkel a szombat délelőttünket semmiért.

u.i
Utána a SPAR-ban nagy tömeg volt, ismerős arcok a termelői vásárról. Csináltunk egy jó forgalmat a karvalytőkének.

Kategória: Uncategorized | 2 hozzászólás

Magyarok! Csak Magyarosan!

Van ez az egyre nagyobb lufi itt a baltás-gyilkos körül, ezzel kapcsolatosan írnám le a véleményemet. Lehet nem egyetérteni, de a véleményem akkor is ez marad.

1. Ideküldtek két barmot valami NATO továbbképzésre akikről már akkor is tudható volt, hogy ha 2 méteren belül kerülnek egymáshoz akkor szimplán kibelezik egymást. Ez tény, ehhez sajnos nem sok közünk van, maximum csak annyi hogy esetleg nem kellet volna egy koleszba zárni a két pompás idiótát.
2. Egyik barom kibelezte a másokat mint ahogy azt várni lehetett, persze semmit nem tudunk arról, hogy pontosan mi motiválta, esetleg parancsba kapta a belezést, vagy csak saját szorgalomból, esetleg személyes indíttatásból tette (mondjuk, másik felrobbantotta az egyik családját a nagy messzibe)
3. Annak rendje és módja elítélte a magyar bíróság és kapott egy jó kis életfogytiglant. Már négy éve a magyar adófizetők pénzéből ül, én etetem itatom, foglalja a jó kis magánzárkát, miközben a mi saját jó kis bűnözőink várólistán vannak.
4. OK kiadjuk, megesküsznek sztálin életére, hogy nálunk ugyan ítéletet nem változtatnak meg és marad a sitten. Hurrá, mindenki boldog!
lenne…

Basszus elengedik! Sőt még ki is nevezik őrnaggyá! Sőt nemzeti hős lett! Hoppá miért? Kurvára nem érti senki az egészet. Ezek hazudtak nekünk! Örmények meg magyar zászlót égetnek?!

Eközben a magyar banánköztársaság ellenzéke:

Monnyon LE! Liberális, Szocialista, Kommunista, meg a Fletó gyülekezete, meg nép hangja a milla akik vannak vagy százan.

Ezt simán lehet, nem egyetérteni, szólni stb. DE amit nem lehet, FB oldal csinálni hogy elnézést az Örményektől (mire?!) ahol szidhatjuk közösen az Örményekel a kormányt, megyar zászló alatt. Flashmobot csinálni, hogy hátha bekerülünk a CNN-be, szaladni az EU-hoz bepanaszolni a másik oldalt, rohanni Obamához fikázni a kormányt és biztosítani arról hogy ezt nem mi csináltuk, hanem ők! (bakker ébredjetek már fel, mit csináltunk?! mire kérünk elnézés, kitől?)

Azokat az Örményeket akik meg fikázzák az országot ahol élnek esetleg haza kéne küldeni, nem? Szeretném látni azt az Amerikai bevándorlót aki az ORSZÁG fikázása után olyan sokáig maradhatna, mehet vissza céltáblának Pakisztánba.

Értsük már meg egyszer és mindenkorra, hogy ezért tartunk itt ahol tartunk! Mert mindig egymást mószeroljuk. Valaha hallottunk olyat, hogy a románok egymást buzizták az EU-ban? Nem és nem is fogunk soha. És ez mindenkire vonatkozik, pártállástól függetlenül. Amikor Fidesz rohant akkor az is gusztustalan volt, és én kérek elnézést ezért.

Ez a mi átkunk? Miért nem tudunk ebből kitörni? Miért kell elveszteni mindig pont az ilyen gondolkodásmód miatt mindent? (olvastam egy könyvet a címére már sajna nem emlékszem Trianonról, amire emlékszem belőle a Román tárgyaló küldöttség profi, berajzolt térképekkel, tényekkel, statisztikákkal (hamis) készült, miközben a mi felháborodottan kikértük magunknak és sértődötten kirohantunk… és mi lett az eredménye? Tudjuk mindnyájan, ugye?

  Gondoljuk, hogy érdekli Amerikát a mi nyomorunk? Csak arra fognak emlékezni, hogy izé volt valami felháborító, Jim pontosan már nem is emlékszem mi, de maguk a magyarok jöttek hisztizni…  Ezek a rebellis magyarok.

Kategória: Politika | Hozzászólás most!

Update – Galaxy Note probléma

Ma reggel kiszólt a telefonom, hogy új Android rendszert szeretne letölteni, a 4.0.4 változatot. Persze okosan figyelmeztetett, hogy az nagy adatforgalom miatt ezt jobb ha wifi hálózatban teszi meg. Sebaj gondoltam, majd a “gyárban” letöltöm, amit meg is tettem.

Az újraindítás után, egy titokzatos üzenetben tájékoztatott hogy adjam meg a “hálózatzár vezérlő kódját”, közvetlenül a PIN kód után. Néztem nagyokat, hogy ez mi a manó, de még a kollégák se hallottak hasonlóról. Persze nem tudtam a kódot, ezért azóta nem enged fel a telefon a hálózatra… ( ha valaki tudja azért megmondhatná 🙂 )

Hívtam T-s kapcsolattartónkat, de ő még a kérdést se értette, hablatyolt valamit a nem független készülékekről és javasolta hogy hívjam a Samu ügyfélszolgálatot. Jelzem, hogy ez egy kártya független teló T-s SIM kártyával, és nem először updatelte a rendszerét. Jeges borzongás futott végig a gerincemen mert tapasztalatból tudom, hogy ez egy IQ gyilkos hívás lesz.

Felhívtam őket! Szóval, nincs várakozás, kedvesen közölték, hogy mivel ez egy prémium készülék vagy beviszem a legközelebbi szervizpontjukra, vagy ha a neten regisztrálom a terméket akkor választhatok, hogy kijönnek és itt csinálnak vele valamit, vagy van valami futárszolgálat ami ingyen elviszi és vissza is hozza. Ja és elnézést kértek az okozott kellemetlenségért!

Regisztráltam a neten, nagy meglepetésemre a regisztrációt megköszönve 2 hónap plusz garanciát kaptam egy kinyomtatható garancia kiterjesztéssel. 🙂 Utána azonnal felvittem a problémát, és várom a kiszálló szervizes embert. Ígéretük szerint holnap egyeztet és jön.

Szóval eddig az eredmény:

Ügyfélszolgálat: 5-ös
Webes rendszer: 5-ös, mekkora ötlet a 2 hónap extra garó
Kiszálló szerviz:  még nem tudom de majd leírom 🙂

Most átraktam a SIM kártyámat az jó öreg Blackberry-be és tétován keresem a gombokat. Mellesleg nagyon szerettem a BB-t, de a Galaxy Note után visszatérni nagyon gáz 🙂

UPDATE: Szerdán kint volt a szervizes srác, és némi szofter hackelésssel megoldotta a problémát. Mint kiderült ez a teló a Panonnak volt eladva eredetileg, és úgy került függetlenítésre amikor visszavették. Csak a Samunak elfelejtettek szólni erről….

Kategória: IT | Hozzászólás most!

The Minimalist vagy maximalista?

Van két srác Ohióban, akik rájöttek arra, hogy a fogyasztó társadalmakban új és újabb  dolgok megvásárlásával csak időlegesen tesszük magunkat boldoggá. Sajnos, az öröm amit a vágyunk birtoklása után érzünk egyre rövidebb ideig tart. Ugye így van ha belegondolunk. Vágyunk valamire és amikor megkapjuk, megszerezzük akkor egy-két napig örülünk, de a harmadik napon már az új vágyainkra koncentrálunk. Ebben a reklámok, az információk csak segítenek az új vágy tárgyának kiválasztásában. Lehet ez egy mackó, egy toll vagy egy BMW Z4-es is.

Megvettem a srácok könyvét és végig olvastam, nagyon jó írják le a jelenséget. Nem akarom ellőni a poént, de többször írják hogy mindketten 6 számjegyű fizetést  kaptak és több TV-jük volt mint ahány hálószobájuk. (Ez ugye Amerikában a 100k USD feletti éves  manager fizetésről szól)

Kitalálták, hogy elajándékozzák a dolgaikat, kilépnek a munkahelyükről, és azzal fognak foglalkozni ami igazán érdekli őket. Írással, mások segítésével, új emberek megismerésével.

Elsőre talán hihetetlen és megugorhatatlan a dolog, őszintén én is nehezen hiszem el hogy ezt a radikális változást valaki képes meglépni. De látszólag Joshua Fields Millburn és Ryan Nicodemus megtette.

Látszólag írom, mert az utóbbi időben egy olyan érzés kerített hatalmába az egész ‘filozófiával’ kapcsolatban, hogy minimalizmus helyett a srácok valami bődületesen jól kitalált marketing gépezetbe rántanak bele.  Ha azt vesszük, hogy szinte minden nap születik valamiféle blog bejegyzés, motivációs kép, megosztott okosság. És ehhez hozzávesszük azt, hogy ezt a havi 100 ezer feletti olvasójukkal osztják meg. Esszéket írnak, amit meg lehet vásárolni az Amazonon, persze limitált ideig volt hogy ingyenesen letölthetővé tették. Szóval nem igazán értem az egész dolgot. Vagy a minimalizmust is lehet maximalistán művelni?!

Bővebben itt lehet róluk olvasni.

Kategória: Uncategorized | Hozzászólás most!

Handras – XMS

Andrást (avagy Handrást) körülbelül öt éve ismertem meg röviddel azután, hogy elkezdtem dolgozni a Hdsys (ma Apcom) megbízott ügyvezetőjeként. Akkoriban az Apple személyes jelenléte hiányában ez a cég látta el az Apple magyarországi kvázi képviseletét azaz építette a piacot, és ellátta termékekkel a nem túl nagyszámú kereskedőt. A legfontosabb partnerek meglátogatása során találkoztam Andrással.

Egy nagyon színpatikus, energikus sráccal találkoztam, aki a visegrádi utca környéken üzemeltette akkor még házimozis boltját, ahol már Apple cuccokat is árult nem kis sikerrel. Olyan srác volt aki gyakorlatilag a boltban lakott, és olyan supporttot adott a vásárlóinak, hogy majdnem biztosan visszatérő vásárlók lettek. Mesélte, hogy a reggeli cigi-kávé kombó alatt is bekéredzkedtek a vásárlók és ha már ott voltak akkor általában vettek is valamit. Már akkor is feltűnt, hogy sikerét a kegyetlen őszinteségének köszönhette. Nem próbálta mindenáron rábeszélni a vásárlót egy drágább de számára esetleg haszontalan hülyeségre, inkább megmondta hogy figyelj inkább vedd meg a kisebb konfigurációt és a maradék pénzeden meg vegyél esetleg mást.
Felmerült az ötlet, hogy a szigorodó APR (Apple Premium Reseller) feltételek miatt próbálja meg és költözzön át valamelyik plázába, “rendes” boltba. Ez a Duna Pláza volt, aminek megnyitásánál már sikerült bábáskodni. Már ott és akkor látszott az a maximalizmus, hogy valami egyedülállót, majdnem tökéleteset szeretett volna létrehozni. Lehetett volna boltot nyitni sokkal egyszerűbb megoldásokkal, és olcsóbb anyagokkal, de a legszebbet a legmenőbbet kereste. A megnyitás utáni siker nem maradt el, köszönhetően a boltnak, a profi kollégáknak és persze az itt még nem említett blognak. (handras.hu) Maradt az őszinteség, ha valami nem tetszett akkor azt megírta, nem kis fejtörést okozva az akkor már Magyarországon is céget alapító Apple munkatárasainak. Ha bejelentettek egy új terméket, Handrás felült a repülőre, sorban ült, állt, blogol és másnap már itt is volt az a termék amit az Apple Magyarországon csak hetek esetleg hónapok után akart bemutatni és kézbe adni. A kritikákra mindig az volt a válasz hogy ezt ő mint Handrás a blogger vette és hozta haza a boltba megmutatni másoknak. (persze mára már minden magára valamit is adó kereskedő átvette ezt a gyakorlatot) Persze a blogon napról napra születnek a termék tesztek, és ha valami kritikát érdemel az nagyon csúnyán, őszintén meg is kapja. Mondjuk az Apple nem sűrűn csinált bakikat az utóbbi pár évben.

Most pedig megnyílt a második üzlet is Budapesten, a siker borítékolható!
Miért is, fanyaloghatnának a kritikusok? Mert Handrás rájött, hogy egy prémium márkát nem lehet eladni egy pincehelyiségben, igenis a boltnak is prémiumnak kell kinéznie. Rájött arra, hogy a mindenáron meggyőzés nem biztos. hogy a legjobb stratégia, és rájött arra is hogy az őszinteség, bár néha rövidtávon ellentmondhat az üzleti érdekekkel, hosszútávon kifizetődő.
Bár már nem foglalkozok Apple termékekkel, (néha azért titokban használok egy párat 🙂 ) de minden reggel megnézem Handrás blogját, és figyelem, hogy mi történik az XMS FB oldalán is. Hajrá András!

Kategória: IT, Uncategorized | Hozzászólás most!

Balatoni morgolódás

Ülök a negyvenfokos, Kilián-telepi (ma Fövenyes) nyaralónkban és magamban morgolódok azon, hogy mennyire nem megy nekünk magyaroknak az amit máshol “vendéglátásnak” hívnak.

Voltunk egy pár helyen, jókat ettünk, ittunk, de valahogy nem volt kerek a dolog. Sajnos az látszik, hogy a profi kiszolgáló személyzet már a hátár osztrák oldalán tevékenykedik, mosolyogva hajtja ki a belét, de biztos jól megfizetik. A maradvány, az őskorból itt maradt, még az Ötvös Csöpi filmekben feltűnt magyar pincér, aki most forintot hajt a nyugatnémet márka helyett. Vagy a jó estben vendéglátóra járó, rosszabb esetben a szomszéd ügyes fia nyári munkán. Nem is lenne ezzel baj, csak ezeknek a srácoknak nincs kitől megtanulni a szakmát, a vendéglátást, ahol a vendég az úr.

Miért kell a Szeremley éttermében egy pohár borra háromnegyed órát várni? Miközben a kaja fantasztikus, csak a pincér gyereknek nincs kedve odamenni és egy üres pohár láttán megkérdezni, hogy esetleg hozhat másból?

Miért kell Füreden a terasz étteremben fél órát várni a számlára, három nyűgös gyerekkel?

Talán bennem van a hiba, mert megszoktam hogy a pénzemért kiszolgálást várok el? Nem sajnos, mert elnézve a német, francia, holland vendégeket körülöttünk ők már hangos hallózással próbálják felhívni a figyelmet magukra.

Sebaj, még két nap és vége a szezonnak, minden pincérnek látszó ember, mehet vissza a földekre kapálni, szüretelni, vagy postásnak. És töprenghetnek azon, hogy miért nem kaptak fejedelmi borravalókat az idén nyáron se….

Kategória: Balton | Hozzászólás most!